Kortárs Irodista

Kevesen ismerték, de azok se kedvelték.

CLOSE
CONTACT

CLOSE
SUBMIT

CXCII.

Mással nincs bajod,
nem lehet. Fejedben nő,
zúg minden ügyed.

CXCI.

Ha akadna még
jó szó, mondanám. De nincs.
Inkább a magány.

CXC.

Utolsó busszal
városból a falura.
Jó, néha vissza.

CLXXXIX.

Az a jó szívem
semmiségekért mégis
vérbosszút kíván.

CLXXXVIII.

Elalvás előtt,
s ébredés után kicsit
nem fájsz már nekem.

CLXXXVII.

Ha szembejössz, tudd:
meg se látlak. Még mindig
reblogolnálak.

CLXXXVI.

Semmi közöm már
kínos kudarcaidhoz,
mégis sajnállak.

CLXXXV.

Ha felháborít,
hogy megszegnek egy szabályt,
végleg felnőttél.

CLXXXIV.

Nem kell mindenkit
megismerni. Mindenütt
ott lenni sem kell.

CLXXXIII.

Hold. Hold. Hold. Hold. Hold.
Hold. Hold. Hold. Hold. Hold. Hold. Hold.
Hold. Hold. Hold. Hold. Hold.

CLXXXII.

- Nem érzek semmit.
- Itt sem? Vagy emitt talán?
Ortopédián.

CLXXXI.

Hiún térdel, majd
mossa száját, s várja, hogy
fotografálják.

CLXXX.

Mire emlékszem?
Meglepően kevésre.
Arra is rosszul.

CLXXIX.

Te egyedül félsz,
én tömegben szorongok,
ketten megleszünk.

CLXXVIII.

Kiterjedésed
növelésétől leszel
több és boldogabb?